Életút

Gábor Béla, Budapesten 1911. szeptember 7-én, többgenerációs nyomdász családba született. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványaként 1937-ben rajztanári diplomát kapott. A korabeli törvények miatt, 1940-től nem taníthatott Budapesten. Kolozsvárott, a „ZSIDLIC” Izraelita Gimnáziumban folytatta a tanári munkáját. 1946-ban háta mögött hagyva, de sosem feledve a tragikus körülmények között elvesztett első családját, a munkaszolgálatot és a szovjet fogolytábort, visszaköltözött Budapestre rendezni életét és egészségét. Újra taníthatott a magyar fővárosban. Tanítás mellett, 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola Apponyi Kollégiumán, magasabb szintű tanári diplomát szerzett.

Az 1948. június 10-én az Országos Képzőművészeti Főiskolán kiállított Rajztanári Oklevele, melyen többek között Barcsay Jenő, Berény Róbert, Domanovszky Endre, Elekfy Jenő, Ferenczy Béni, Fónyi Géza, Gáborjáni Szabó Kálmán, Kmetty János, Pátzay Pál, Prohászka József, Strobl Zsigmond, Szőnyi István, Takács Menyhért, Tóth Géza aláírása is olvasható.

Második házasságából, 1947-ben megszületett lánya, Judit. 1949-től 1954-ig - megszűnéséig - a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanáraként dolgozott. 1954-ben megbízást kapott a Kirakatrendező Iskola létrehozására, amely 1955-ben kezdte meg működését. 1957-ben megjelent az első tankönyve, „A KIRAKAT” címmel. Az iskolának 1957-ig az igazgatóhelyettese és tanára. Művészi szellemisége, a mai napig jelen van a kirakatrendező és dekoratőr szakképzésben.

1957 májusától 4 évig külföldön, több országban élt családjával. A leghosszabb és grafikailag legtermékenyebb időszak Belgium / Brüsszelhez kapcsolódik. Tagja volt a Belga Grafikusművészek Szövetségének. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás Magyar Pavilonjának munkálataiban, is mint tervező grafikus vett részt. A világkiállítás után, megbízást kapott a Brüsszelben nyíló „CSÁRDA” magyar étterem, belsőépítészeti és grafikai arculat tervezésére, és kivitelezésre.

1962-ben visszatért Magyarországra, ezt követően 1972-ig a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanáraként és fővárosi szakfelügyelőként dolgozott. 1972–1977 között a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában tanított. 1977-től újra - már nyugdíjasként, haláláig (1993. december 3.),- a Kirakatrendező és Dekoratőr Iskola tanáraként dolgozott.

Gábor Béla – a rá jellemző szerénységgel – nem tartotta magát művésznek, pedig – Réti István tanítványhoz méltóan – szívesen alkotott. Művészi munkássága emlékét szén-, és krétarajzok, akvarellek, és grafikák őrzik. Tanári munkája során számtalan plakátot, kirakati és reklámgrafikát készített. Hívatásának mindig a Tanítást tartotta!

Díjai, elismerései közül a SZÉKELY BERTALAN EMLÉKÉREM kitüntetést, 1972-ben a vizuális nevelés, a rajzoktatás és a rajztanárképzés tudományos munkájáért adományozták. ARANYOKLEVÉLLEL az 50 éves tanári munkája évfordulóján, a Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1987-ben, GYÉMÁNTOKLEVÉLLEL a 60 éves pedagógusi tevékenysége elismeréseként a Budapesti Tanítóképző Főiskola emlékezett meg 1991-ben.

Művészi, irodalmi, és tudományos munkássága:

• 1949-1956-ig kiállításokat, kiadványokat tervezett, valamint a „Dekoráció Vállalat” művészeti vezetője és tanácsadójaként dolgozott.
• A „Budapest Grafikusművész Alkotó-közösség” művészeti vezetője, a megalakulásától 1956-ig.
• A Képzőművészeti Körök Útmutatója (Kiadó: Népművelődésügyi Minisztérium) 1951.)
• A kultúrotthon berendezése Dekorációs megoldások (Kiadó: Művelt Nép Könyvkiadó 1953.)
• Mozgalmi Dekoráció (Főiskola jegyzet - jegyzetsokszorosító 1953.)
• A kultúrotthon berendezése, dekorációs megoldások kiadvány cseh nyelven: „Zariadenie a vyzdoba osvetovych besied” (kniznica osvety) (Kiadó: vidatelstvo osveta n. P. Martin 1954.)
• A magyar nép, díszítő művészete (Pedagógiai Főiskola jegyzet 1955.)
• A KIRAKAT (Közgazdasági és Jogi könyvkiadó 1957.)
• Kiállítások, dekorációk (kiadó: Fővárosi Művelődési Ház 1970.)
• Az Országos Pedagógiai Intézet és a MOKÉP ajánló filmbibliográfiája (1976.)
• Kirakat és Kiállítás (tanulmány, 1983) Megjelent, 2021.

A főoldalon, Vinkler László festő (1912-1980.), a 41 éves Gábor Béla barátjáról készített portréja látható, ami 1952-ben, a sárospataki művésztelepen, olaj technikával, 90*76 cm méretben készült.